A palagáz kitermelés jogi környezete Lengyelországban
A Lengyel Földtani Intézet (LFI) által nyilvánosságra hozott információk alapján a lengyelországi palagáz készleteket becsült értéke 350-770 milliárd köbméter közé esik (az LFI 2012. március jelentése). Ez legalább 2,5-szer, de legfeljebb 5,5-szer több mint a dokumentált hagyományos gázkészlet (uo.). A korábbi amerikai kutatások még ennél is nagyobb – több mint 5300 milliárd köbméteres – palagáz készleteket mutattak ki Lengyelországban (LFI, az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének 2011. évi globális jelentése alapján). A palagáz kitermeléséből származó lehetséges bevételek felkeltették a kitermelő ipar lengyel és külföldi résztvevőinek figyelmét. Ugyanakkor ezen téma aggodalomra is okot adhat, mivel számos kérdést vet fel. A jelen tanulmány a palagáz kitermelés jogi alapjait, valamint a palagáz kitermeléssel kapcsolatos általános információkat igyekszik bemutatni.
A szénhidrogének kutatása és kitermelése Lengyelországban
A Lengyel kitermelő ipar jogi alapjai több jogszabályban, szétszórva találhatóak meg. A legfontosabb szabályokat a Gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény valamint a Földtani és bányászati törvény tartalmazza. Jelenleg is jelentős jogalkotási munkák zajlanak az energia és bányászati jog területein, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a kitermelő iparra és a befektetők helyzetére.
A lengyel Környezeti Minisztérium a földtani és bányászati jogszabályok jelentős módosításának tervezetét készíti jelenleg is elő, amely változásokat hoz a bányászati koncessziós rendszer területén. 2013 első negyedévében a törvénytervezetet társadalmi és minisztériumok közti konzultációra bocsátották. A Környezeti Minisztérium három összetett törvényen dolgozik a gázjog, az energiajog és a zöldenergia területein (az ún. „Hármas Energia Csomag”). Tekintettel arra, hogy a mai napig nem sikerült kompromisszumra jutni a megújuló energiaforrások vonatkozásában, a Hármas Energia Csomag elfogadására valószínűleg nem a közeljövőben kerül majd sor. A lengyel kitermelő szektor jogi helyzetét az Uniós jog is meghatározza. 2012 év végén és 2013 év elején az Európai Bizottság is elkezdett dolgozni a palagáz fejlesztés környezeti aspektusaival kapcsolatos szabályozáson. Az új szabályozás az európai környezeti jog szigorításához vezethet a palagáz kitermelés rendhagyó módszerei vonatkozásában (hidraulikus rétegrepesztés).
Koncessziók
A lengyel jog alapján befektetőnek szüksége van a kutatásra-, vagy az ásványkincs rétegek azonosítására-, illetve az ásványok kitermelésére vonatkozó koncessziót megszerezni. A koncesszió egy közigazgatási aktus, amely feljogosítja a vállalkozót, hogy az állam által szabályozott speciális gazdasági tevékenységet végezzen. A földtani és bányászati jog alapján a koncessziónak három jelenleg hatályos formája van: az ásványi anyagok kutatására vonatkozó-, az ásványi anyagok kutatására és azonosítására vonatkozó-, és az ásványi anyagok kitermelésére vonatkozó koncessziók. A lengyel Környezeti Minisztérium által készített módosítás-tervezet egyre csökkenti a koncessziók számát, azaz fúrási tevékenységgel nem járó kutatás kikerül az engedélyezés hatálya alól, míg az ásványi anyagok azonosítása és kitermelése egy koncesszióba kerül.
A Földtani és Bányászati jogról szóló törvény szövege alapján a koncessziók kérelem alapján adhatóak, 3-tól 50 évig tartó időszak vonatkozásában kivéve, ha a vállalkozó ennél kevesebb időre kéri a koncessziót. Mind a hazai, mind pedig a külföldi befektetők addig nyújthatják be koncesszió iránti kérelmet, ameddig gazdasági tevékenységüket a Gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény rendelkezései alapján végzik. A koncesszióval kapcsolatos követelményeket a Gazdasági tevékenység szabadságáról szóló-, valamint a Földtani és Bányászati Törvény tartalmazza. A koncesszió iránti kérelemhez csatolni kell többek között azon bizonyítékokat, amelyek – a tervezett tevékenység határain belül – igazolják a földtani információk használatára-, valamint a földterületre vonatkozó jogosultságokat. A kérelem összeállításához a réteg, valamint a terület, ahol bányászati illetve földtani tevékenységet akarnak végezni átfogó és részletes értékelése. A környezeti háttérre és a kulturális örökség védelmére vonatkozó elemzést is tartalmaznia kell. Azon befektetők, akik már jelentkeztek valamelyik koncesszióra Lengyelországban, túlzott bürokráciára és nagyon hosszú eljárási határidőre (akár mint kilenc hónap) panaszkodnak.
A koncessziót a jogosultja másra átruházhatja. Ehhez az szükségeltetik, hogy az új jogosult magára nézve kötelezőnek ismerje el a koncesszió feltételeit. Az átruházást kérő befektetőnek rendelkeznie kell a földtani információk használatára vonatkozó-, vagy bányászati haszonbérleti joggal, valamint a földterületre vonatkozó jogosultságokkal. Az átruházást a koncessziós hatóság döntés kibocsátásával engedélyezi, amely biztosítja, hogy az átruházás nem áll ellentétben a közérdekkel, ideértve a nemzetbiztonsági és környezetvédelmi érdekeket is.
2013. március 1. napján 109 koncesszió volt hatályban Lengyelországban a kőolaj és a földgáz rétegek kutatása és azonosítása vonatkozásában, amely magában foglalja mind a hagyományos, mind pedig a palagázra vonatkozó koncessziókat is. A lengyelországi kitermelő szektor fő befektetői: a lengyel Államkincstár, ideértve a PGNiG SA társaságot is, amelyek együtt 16 koncesszióval rendelkeznek, valamint a Marathon Oil Company, ami egy amerikai konszern, és 11 koncesszióval rendelkezik (a Környezeti Minisztériumnak a Környezeti Minisztérium által a palagáz kutatása, feltárása és kiaknázása céljából nyújtott koncessziókra vonatkozó nyilvántartása alapján, 2013. március 1-i állapot). A közelmúltban a lengyel PKN Orlen S.A. vállalat növelte a koncesszióinak számát azáltal, hogy átruházás útján megszerezte az ExxonMobil visszavont koncesszióit. Néhány koncesszióval rendelkező befektetőnél kételyek merültek fel a tulajdonosi szerkezetekkel kapcsolatosan. 2011 évvégén a lengyel média feltárta, hogy a palagáz kutatásra vonatkozó koncessziók egyötöde orosz befektetőkhöz kötődik. Annak ellenére, hogy hivatalosan egyetlen koncesszió sem hozható kapcsolatba az orosz tőkével, néhány befektető tulajdonosi és a szervezeti struktúrája arra utal, hogy közeli kapcsolatban áll az Orosz Föderációval.
A földtani információk használatának joga
A lengyel jog alapján a koncesszióra vonatkozó kérelem egyik nélkülözhetetlen eleme a földtani információk használatára való jogosultság. A földtani információ definícióját a Földtani és bányászati jogról szóló törvény tartalmazza, amely úgy határozza meg a földtani információt, mint adatot és földtani mintát, ideértve azok feldolgozásának és értelmezésnek eredményeit is, különös tekintettel a földtani dokumentációkban és adathordozókon rögzítettekre. A lengyel Államkincstárnak van kizárólagos joga a földtani információkhoz, amely jog akkor keletkezik, amikor a földtani információ létrejön. A földtani és bányászati jog alapján a földtani információ használata ingyenes. Ha azonban a földtani információt az ásványkincseknek a rétegekből történő kiaknázása-, anyagok föld alatti, tartály nélkül tárolása-, hulladék föld alatti tárolása céljából kívánják felhasználni, úgy a földtani információ használata díjköteles. A díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a használat a földtani minta használatához vagy megsemmisüléséhez vezethet, vagy ha a földtani információt nyilvánosságra kívánják hozni. A fenti esetekben a földtani információ használata csak olyan szerződés alapján lehetséges, amely biztosítja a fizetési kötelezettséget a lengyel Államkincstár irányába.
Viták a palagáz körül
A befektetők egyik fő aggálya a lengyelországi palagáz kitermelés nyereségességének kérdése. A földgázkutatáshoz és feltáráshoz kapcsolódó bányászati tevékenységek jelentős kiadásokat igényelnek, és ennek eredményeként magas pénzügyi kockázatot hordoznak. A költségek jelentős részét még jóval a fúrás megkezdése és a réteg megvizsgálása előtt kell befektetni. Az első lengyelországi próbafúrások azt mutatták, hogy a lengyel agyagpalának kisebb az permeabililtása, mint az USA-ban található agyagpalának. Következéseképpen a lengyelországi palagáz kitermelés jelentősebb költségekkel fog járni, mint amit az amerikai befektetők várnak. Sem a kitermelés költségeivel kapcsolatos bizonytalanság, sem pedig az új adózási szabályok elfogadása nem hat ösztönzőleg a lengyelországi gáz és olajszektor befektetéseire.
A palagáz kitermelése és annak módszerei környezeti aggályokat is felvetettek. Ezt azzal indokolják, hogy a hidraulikus törés, amely nagynyomású, kémiai anyagokat is tartalmazó vizet használ a sziklarétegek repesztéséhez, a felszín alatti vízkészletek szennyezéséhez vezethet. Más álláspontok a levegő minőségével kapcsolatos kockázatokról és az emberi szervezetre gyakorolt egészségügyi hatásokról tesznek említést. Az előbbi okokból a hidraulikus repesztést már betiltották Franciaországban és Bulgáriában. Jelenleg is kutatások folynak a palagáz kitermelés alternatív módszereivel kapcsolatosan, amelyekkel minimálisra kívánják csökkenteni a palafúrás negatív környezeti hatásait. A lengyel tudósok is végeztek ilyen kutatásokat, és azt javasolták, hogy a repesztő-folyadékot és a kémiai adalékokat cseréljék le folyékony széndioxidra. Ez a módszer ugyan drágábbnak tűnik, azonban a környezetre nézve biztonságosabb, mivel jelentősen csökkenti a környezet állapot romlását.
Szénhidrogén adó
2013 márciusában a lengyel Pénzügyminisztérium egy a szénhidrogének adójára vonatozó tervezetet jelentetett meg, amelyet a földgáz (szénhidrogén) és kőolaj kitermelésből származó bevétel után kell majd a cégeknek megfizetni. A gáz és olajszektor adóterhei számos elemet foglalnak majd magukban. Új adózási struktúrák kerülnek bevezetésre: i) egy speciális szénhidrogén adó (melynek mértéke a társaság értékesítésből származó bevételei és ráfordításai különbözetének 12,5 vagy 25 százaléka, a nyereségesség függvényében) és ii) bizonyos ásványi anyagok kitermelésével kapcsolatos adó (melynek mértéke 1,5 vagy 3 százalék attól függően, hogy a forrás hagyományos vagy nem hagyományos jellegű). A jogszabálytervezet alapján az olaj és gázszektor teljes tervezet adóterhei elérhetik akár a bruttó nyereség 40 százalékát is. Az új adószabályozás 2015. január 1. napján lép hatályban.
2013. március
Bisztrai Ügyvédi Iroda