Magyar-lengyel üzleti találkozó
2013. március 22-én Varsóban megrendezésre került a Magyar-Lengyel Üzleti Fórum, a lengyel Gazdasági Minisztérium, a magyar Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA), valamint a PTWP S.A. csoport jóvoltából. A részvevői között jelen volt mindkét ország köztársasági elnöke, a két gazdasági minisztérium képviselői, továbbá a magyar és lengyel üzletemberek is. Az alábbiakban egy rövid összefoglalót olvashatnak a varsói üzleti fórumon tárgyalt, a magyar-lengyel kereskedelmi együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről.
Az üzleti fórum résztvevői rámutattak a két ország közötti kereskedelmi viszonyokra jellemző egyenlőtlenségekre és aránytalanságokra. A Magyarországra irányuló lengyel export ugyanis jelentősen meghaladja a lengyel piacra irányuló magyar kivitelt. A csaknem negyvenmillió lakosú Lengyelországba kevesebb magyar áru jut el, mint az ötmilliós Szlovákiába. A lengyel Gazdasági Minisztérium képviselői arról beszéltek, hogy tavaly 4 százalékkal csökkent a lengyel-magyar kereskedelem volumene. Ennek az oka a gazdasági válság elhúzódása mindkét országban. A közvetlen külföldi befektetések terén sem jobb a helyzet: magyar cégek az utóbbi időszakban több mint másfél milliárd eurót fektettek be Lengyelországban, a magyarországi lengyel befektetések értéke viszont csak a harmada, negyede ennek.
A magyar és lengyel üzletemberek szerint Lengyelország tagadhatatlan előnye a gazdasági, politikai és jogi stabilitása és a belső piac mérete is. A résztevők hangsúlyozták, hogy a lengyel piacon szinte kizárólag a legnagyobb magyar vállalatok (TriGranit, Gedeon Richter, MOL) tevékenykednek. A résztvevők reményüket fejezték ki, hogy kisebb magyar vállalkozók is követik majd a nagyvállalatok példáját.
A Magyarországon gazdasági tevékenységet folytató lengyel vállalkozók beszámoltak a magyar piacon tapasztalható nehézségekről is. Elsősorban a kiszámíthatatlan jogi környezetre hívták fel a figyelmet. A Kelet-közép európai kereskedelmi kamara (Central Eastern European Commerce Council) elnöke szerint Magyarországon számos olyan jogszabály hatályos, amely korlátozza a szabad gazdasági versenyt. A fenti megfigyeléseket lengyel vállalkozók megerősítették, akik a kimondottan szigorú jogi követelmények miatt sokszor nem vehettek részt tendereken, mint amilyen a nemzeti vasútvállalat által kihirdetett közbeszerzési eljárás volt.