A jövőre hatályba lépő törvény nyolc könyvből, és csaknem ezerhatszáz szakaszból áll, amely így – terjedelmét tekintve – majdnem kétszerese a jelenleg hatályos szabályozásnak. Ennek oka legfőképp, hogy a kódexbe belekerültek a családjog és a társasági jog anyagi szabályai is.

A következőkben – a teljesség igénye nélkül – az általunk legfontosabbnak tartott változásokra szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét.

A gazdasági társaságokat érintő szabályok az új Ptk. hatálybalépésével rugalmasabbá válnak azáltal, hogy törvény általános szabályként megengedi, hogy a gazdasági szereplők szabadon állapodjanak meg a tagok, részvényesek egymás közötti, illetve a társasághoz fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére és működésére alkalmazandó szabályokról. Kivételt jelent ez alól, ha olyan módon térnek el a törvény szabályaitól, hogy az harmadik személyek jogait vagy érdekeit sérti, a kisebbségi tagok jogait csorbítja, vagy a törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A szemléletváltással a gazdasági társaságok sokkal nagyobb lehetőséget kapnak, hogy a társasági szerződést a saját viszonyaikhoz igazítsák.

Megváltozik a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása is. Az új Ptk. tartalmazza – a jelenleg a csődtörvényben található szabályhoz hasonlóan – hogy a hitelezők a kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha bizonyítják, hogy a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket felróhatóan nem vette figyelembe. Az igényérvényesítésre a cég törlésétől számított egy éves jogvesztő határidőt biztosít a jogalkotó.

A hitelezők védelmét erősíti az új szabályozásban – többek között – az a rendelkezés is, amely korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetén lehetővé teszi a tag vagy részvényes részére történt jogosulatlan kifizetések visszakövetelését. A korábbi szabályozásban ez csak akkor volt lehetséges, ha a társaság bizonyítani tudta a tag illetve részvényes rosszhiszeműségét.

Fontos változás, hogy jogalkotó ismét felemeli a Kft. törzstőkéjének minimális mértékét a jelenlegi 500.000,- Ft-ról 3.000.000,- Ft-ra, amely szintén növelheti a hitelezők biztonságát.

Az új Ptk. kiegészíti a zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. A hatályba lépést követően a jogokat, illetve követeléseket terhelő zálogjog is bejegyzés-köteles lesz, és a nyilvántartás interneten keresztül bárki számára elérhetővé válik.

Újdonságként jelenik meg a törvényben a gyakorlatban már most is széles körben alkalmazott biztosíték, az ún. garanciaszerződés, amely – jogszabály szövege szerint – a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. Olyan új jogintézményről van szó tehát, amely – szemben a kezesség járulékos jellegével – a garantőr önálló kötelezettsége, és úgy működik majd, mint a mindennapi életben jelenleg is ismert bankgarancia, az eltéréssel, hogy – a fogyasztókat leszámítva – bárki vállalhat majd ilyen kötelezettséget, nem csak bank.

Fontosnak tartjuk annak kiemelését, hogy az új Ptk. szerint semmis az a szerződés, amely követelés biztosítása céljából tulajdonjog, jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Ezzel a rendelkezéssel az új törvény semmisé nyilvánítja összes ún. “fiduciárius” jellegű biztosítékot (pl. vételi jog, engedményezés), így a feleknek a jövőben nem lesz lehetősége biztosítéki céllal ilyen jogokat kikötni.

Újdonságként jelenik meg a szabályozásban – a hatályos magyar jogrendszerből sokak által hiányolt – sérelemdíj intézménye is, amely a személyiségi jogok megsértése esetén követelhető, és a károsultnak csak a jogsértés tényét kell bizonyítani. A sérelemdíj tehát attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. Az új jogintézmény bevezetésével megszűnik az ún. nem vagyoni kártérítés követelésének lehetősége.

A fentieken túl, olyan új – de a gyakorlatban már régóta használatos – szerződés-típusok is belekerültek a jövőre hatályba lépő szabályozásba, mint pl. a lízing-, vagy faktoring szerződések.

Kiemelésre tart számot az a tény is, hogy a jogalkotó az új kódexbe belefoglalta a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályait, ugyanakkor nem valósult meg az a sokszor felvetődött elképzelés, hogy közvetlen bírói felügyelet alá kerüljön a teleknyilvántartás, továbbra is marad tehát a földhivatali rendszer.

2013. február hó
Bisztrai Ügyvédi Iroda

A Lengyel Földtani Intézet (LFI) által nyilvánosságra hozott információk alapján a lengyelországi palagáz készleteket becsült értéke 350-770 milliárd köbméter közé esik (az LFI 2012. március jelentése).  Ez legalább 2,5-szer, de legfeljebb 5,5-szer több mint a dokumentált hagyományos gázkészlet (uo.). A korábbi amerikai kutatások még ennél is nagyobb – több mint 5300 milliárd köbméteres – palagáz készleteket mutattak ki Lengyelországban (LFI, az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynökségének 2011. évi globális jelentése alapján). A palagáz kitermeléséből származó lehetséges bevételek felkeltették a kitermelő ipar lengyel és külföldi résztvevőinek figyelmét. Ugyanakkor ezen téma aggodalomra is okot adhat, mivel számos kérdést vet fel. A jelen tanulmány a palagáz kitermelés jogi alapjait, valamint a palagáz kitermeléssel kapcsolatos általános információkat igyekszik bemutatni.

A szénhidrogének kutatása és kitermelése Lengyelországban

A Lengyel kitermelő ipar jogi alapjai több jogszabályban, szétszórva találhatóak meg. A legfontosabb szabályokat a Gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény valamint a Földtani és bányászati törvény tartalmazza. Jelenleg is jelentős jogalkotási munkák zajlanak az energia és bányászati jog területein, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a kitermelő iparra és a befektetők helyzetére.

A lengyel Környezeti Minisztérium a földtani és bányászati jogszabályok jelentős módosításának tervezetét készíti jelenleg is elő, amely változásokat hoz a bányászati koncessziós rendszer területén. 2013 első negyedévében a törvénytervezetet társadalmi és minisztériumok közti konzultációra bocsátották. A Környezeti Minisztérium három összetett törvényen dolgozik a gázjog, az energiajog és a zöldenergia területein (az ún. „Hármas Energia Csomag”). Tekintettel arra, hogy a mai napig nem sikerült kompromisszumra jutni a megújuló energiaforrások vonatkozásában, a Hármas Energia Csomag elfogadására valószínűleg nem a közeljövőben kerül majd sor. A lengyel kitermelő szektor jogi helyzetét az Uniós jog is meghatározza. 2012 év végén és 2013 év elején az Európai Bizottság is elkezdett dolgozni a palagáz fejlesztés környezeti aspektusaival kapcsolatos szabályozáson. Az új szabályozás az európai környezeti jog szigorításához vezethet a palagáz kitermelés rendhagyó módszerei vonatkozásában (hidraulikus rétegrepesztés).

Koncessziók

A lengyel jog alapján befektetőnek szüksége van a kutatásra-, vagy az ásványkincs rétegek azonosítására-, illetve az ásványok kitermelésére vonatkozó koncessziót megszerezni. A koncesszió egy közigazgatási aktus, amely feljogosítja a vállalkozót, hogy az állam által szabályozott speciális gazdasági tevékenységet végezzen. A földtani és bányászati jog alapján a koncessziónak három jelenleg hatályos formája van: az ásványi anyagok kutatására vonatkozó-, az ásványi anyagok kutatására és azonosítására vonatkozó-, és az ásványi anyagok kitermelésére vonatkozó koncessziók. A lengyel Környezeti Minisztérium által készített módosítás-tervezet egyre csökkenti a koncessziók számát, azaz fúrási tevékenységgel nem járó kutatás kikerül az engedélyezés hatálya alól, míg az ásványi anyagok azonosítása és kitermelése egy koncesszióba kerül.

A Földtani és Bányászati jogról szóló törvény szövege alapján a koncessziók kérelem alapján adhatóak, 3-tól 50 évig tartó időszak vonatkozásában kivéve, ha a vállalkozó ennél kevesebb időre kéri a koncessziót. Mind a hazai, mind pedig a külföldi befektetők addig nyújthatják be koncesszió iránti kérelmet, ameddig gazdasági tevékenységüket a Gazdasági tevékenység szabadságáról szóló törvény rendelkezései alapján végzik. A koncesszióval kapcsolatos követelményeket a Gazdasági tevékenység szabadságáról szóló-, valamint a Földtani és Bányászati Törvény tartalmazza. A koncesszió iránti kérelemhez csatolni kell többek között azon bizonyítékokat, amelyek – a tervezett tevékenység határain belül – igazolják a földtani információk használatára-, valamint a földterületre vonatkozó jogosultságokat. A kérelem összeállításához a réteg, valamint a terület, ahol bányászati illetve földtani tevékenységet akarnak végezni átfogó és részletes értékelése. A környezeti háttérre és a kulturális örökség védelmére vonatkozó elemzést is tartalmaznia kell. Azon befektetők, akik már jelentkeztek valamelyik koncesszióra Lengyelországban, túlzott bürokráciára és nagyon hosszú eljárási határidőre (akár mint kilenc hónap) panaszkodnak.

A koncessziót a jogosultja másra átruházhatja. Ehhez az szükségeltetik, hogy az új jogosult magára nézve kötelezőnek ismerje el a koncesszió feltételeit. Az átruházást kérő befektetőnek rendelkeznie kell a földtani információk használatára vonatkozó-, vagy bányászati haszonbérleti joggal, valamint a földterületre vonatkozó jogosultságokkal. Az átruházást a koncessziós hatóság döntés kibocsátásával engedélyezi, amely biztosítja, hogy az átruházás nem áll ellentétben a közérdekkel, ideértve a nemzetbiztonsági és környezetvédelmi érdekeket is.

2013. március 1. napján 109 koncesszió volt hatályban Lengyelországban a kőolaj és a földgáz rétegek kutatása és azonosítása vonatkozásában, amely magában foglalja mind a hagyományos, mind pedig a palagázra vonatkozó koncessziókat is. A lengyelországi kitermelő szektor fő befektetői: a lengyel Államkincstár, ideértve a PGNiG SA társaságot is, amelyek együtt 16 koncesszióval rendelkeznek, valamint a Marathon Oil Company, ami egy amerikai konszern, és 11 koncesszióval rendelkezik (a Környezeti Minisztériumnak a Környezeti Minisztérium által a palagáz kutatása, feltárása és kiaknázása céljából nyújtott koncessziókra vonatkozó nyilvántartása alapján, 2013. március 1-i állapot). A közelmúltban a lengyel PKN Orlen S.A. vállalat növelte a koncesszióinak számát azáltal, hogy átruházás útján megszerezte az ExxonMobil visszavont koncesszióit. Néhány koncesszióval rendelkező befektetőnél kételyek merültek fel a tulajdonosi szerkezetekkel kapcsolatosan. 2011 évvégén a lengyel média feltárta, hogy a palagáz kutatásra vonatkozó koncessziók egyötöde orosz befektetőkhöz kötődik. Annak ellenére, hogy hivatalosan egyetlen koncesszió sem hozható kapcsolatba az orosz tőkével, néhány befektető tulajdonosi és a szervezeti struktúrája arra utal, hogy közeli kapcsolatban áll az Orosz Föderációval.

A földtani információk használatának joga

A lengyel jog alapján a koncesszióra vonatkozó kérelem egyik nélkülözhetetlen eleme a földtani információk használatára való jogosultság. A földtani információ definícióját a Földtani és bányászati jogról szóló törvény tartalmazza, amely úgy határozza meg a földtani információt, mint adatot és földtani mintát, ideértve azok feldolgozásának és értelmezésnek eredményeit is, különös tekintettel a földtani dokumentációkban és adathordozókon rögzítettekre. A lengyel Államkincstárnak van kizárólagos joga a földtani információkhoz, amely jog akkor keletkezik, amikor a földtani információ létrejön. A földtani és bányászati jog alapján a földtani információ használata ingyenes. Ha azonban a földtani információt az ásványkincseknek a rétegekből történő kiaknázása-, anyagok föld alatti, tartály nélkül tárolása-, hulladék föld alatti tárolása céljából kívánják felhasználni, úgy a földtani információ használata díjköteles. A díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a használat a földtani minta használatához vagy megsemmisüléséhez vezethet, vagy ha a földtani információt nyilvánosságra kívánják hozni. A fenti esetekben a földtani információ használata csak olyan szerződés alapján lehetséges, amely biztosítja a fizetési kötelezettséget a lengyel Államkincstár irányába.

Viták a palagáz körül

A befektetők egyik fő aggálya a lengyelországi palagáz kitermelés nyereségességének kérdése. A földgázkutatáshoz és feltáráshoz kapcsolódó bányászati tevékenységek jelentős kiadásokat igényelnek, és ennek eredményeként magas pénzügyi kockázatot hordoznak. A költségek jelentős részét még jóval a fúrás megkezdése és a réteg megvizsgálása előtt kell befektetni. Az első lengyelországi próbafúrások azt mutatták, hogy a lengyel agyagpalának kisebb az permeabililtása, mint az USA-ban található agyagpalának. Következéseképpen a lengyelországi palagáz kitermelés jelentősebb költségekkel fog járni, mint amit az amerikai befektetők várnak. Sem a kitermelés költségeivel kapcsolatos bizonytalanság, sem pedig az új adózási szabályok elfogadása nem hat ösztönzőleg a lengyelországi gáz és olajszektor befektetéseire.

A palagáz kitermelése és annak módszerei környezeti aggályokat is felvetettek. Ezt azzal indokolják, hogy a hidraulikus törés, amely nagynyomású, kémiai anyagokat is tartalmazó vizet használ a sziklarétegek repesztéséhez, a felszín alatti vízkészletek szennyezéséhez vezethet. Más álláspontok a levegő minőségével kapcsolatos kockázatokról és az emberi szervezetre gyakorolt egészségügyi hatásokról tesznek említést. Az előbbi okokból a hidraulikus repesztést már betiltották Franciaországban és Bulgáriában. Jelenleg is kutatások folynak a palagáz kitermelés alternatív módszereivel kapcsolatosan, amelyekkel minimálisra kívánják csökkenteni a palafúrás negatív környezeti hatásait. A lengyel tudósok is végeztek ilyen kutatásokat, és azt javasolták, hogy a repesztő-folyadékot és a kémiai adalékokat cseréljék le folyékony széndioxidra. Ez a módszer ugyan drágábbnak tűnik, azonban a környezetre nézve biztonságosabb, mivel jelentősen csökkenti a környezet állapot romlását.

Szénhidrogén adó

2013 márciusában a lengyel Pénzügyminisztérium egy a szénhidrogének adójára vonatozó tervezetet jelentetett meg, amelyet a földgáz (szénhidrogén) és kőolaj kitermelésből származó bevétel után kell majd a cégeknek megfizetni. A gáz és olajszektor adóterhei számos elemet foglalnak majd magukban. Új adózási struktúrák kerülnek bevezetésre: i) egy speciális szénhidrogén adó (melynek mértéke a társaság értékesítésből származó bevételei és ráfordításai különbözetének 12,5 vagy 25 százaléka, a nyereségesség függvényében) és ii) bizonyos ásványi anyagok kitermelésével kapcsolatos adó (melynek mértéke 1,5 vagy 3 százalék attól függően, hogy a forrás hagyományos vagy nem hagyományos jellegű). A jogszabálytervezet alapján az olaj és gázszektor teljes tervezet adóterhei elérhetik akár a bruttó nyereség 40 százalékát is. Az új adószabályozás 2015. január 1. napján lép hatályban.

 2013. március

Bisztrai Ügyvédi Iroda

Who can apply for the Hungarian investment citizenship?

The „investment citizenship” (permanent residence permit in return for investment) may be granted to the third country nationals (i.e. from outside the European Economic Area, hereinafter: „the foreigners”), meant as individuals or a business entity, in which a foreigner is a majority shareholder. Foreigners applying for investment citizenship in Hungary are expected to invest at least 250.000 EUR in special government residency bonds with a 5-year maturity date. Such investor residency is valid for 5 years, with a possibility to renew it for the next period. It should be bear in mind that the purchase of government bonds does not guarantee an investor the Hungarian citizenship, but the permanent residence permit – the latter, however, allows a foreigner to travel freely within the Schengen zone countries for up to 90 days every six months. A permanent resident enjoys the right to work in Hungary, as well as the right to health service and education system.

Preferential treatment

After the purchase of government bonds, a temporary residence permit will be issued to the foreigner, providing that he or she fullfills all necessary conditions. After 6 months the foreigner will be entitled to apply for a permanent residence permit. According to the Hungarian immigration law, the procedure of application for the „investment citizenship” shall not last longer than 30 days, nevertheless, in practice this might be as long as 2-3 months. According to the ministerial decree of February 2013, the sales of the government bonds will be made exclusively by the Államadósság Kezelő Központ Zrt.. The Hungarian government offers an interest rate for the residency bonds, which is ca 50% lower than in case of other government bonds.

The process of applying for a permanent residence permit in return for purchase of government residency bonds is far more preferential towards the foreigners than the standard procedure. The most important aspect of the investor residency is the fact that the continuous residence of 3 years prior to the application is not required. Moreover, unlike in other countries which offer the possibility of investment citizenship (e.g. Austria, Spain, Bulgaria), Hungary does not require a purchase of real estate. It is sufficient for a foreigner to have a permanent address of residence in Hungary – such as the address of a rented apartment.

The conditions of the acquisition of the „investment citizenship” in Hungary belong to the most advantageous in Europe. In comparison – to obtain investment citizenship in Bulgaria in general at least 500.000 Euro investition in bonds and a purchase of a real estate worth 300.000 Euro is required, in addition to this, opening 10 workplaces and 1-year residency on the territory of Bulgaria. In Cyprus a direct investition of 10 mln Euro is required and a purchase of a real estate worth at least 500.000 Euro.   

If you are interested in applying for an investment citizenship, i.e. permanent residence in Hungary, please do not hesitate to contact our lawyers at: izabela.kislow@bisztrai.com or gabor.bisztrai@bisztrai.com.

March 2013

Bisztrai Law Firm

The important first step of the greenfield investment process in Hungary, even before the acquirement of the chosen plot (real estate), is to inquire about the legal regulations concerning the acquiring of real estate by foreigners in Hungary and the area, e.g. about its legal status, the cultivation, possible restrictions in land development. This information can be obtained at the competent Land Registry Office and the Technical and Construction Department of a local self-government, as well as at the National Inspectorate for Environment, Nature and Water. It is also recommended to incquire about the archaeological status of the given area. This data is managed and made available by the National Office of Cultural Heritage (from 21st Semptember 2012: Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ). This Office is competent to issue a certificate of the archaeological status with regard to a particular area. At the design and planning phase an environmental specialist should be consulted, who will precisely indicate what types of environmental permit an investor needs to complete his project. Bisztrai Law Firm renders all services regarding the Due diligence  of the chosen real estate.

It is reasonable to apply for a preliminary building permit at the local construction office before the acquirement of the real estate. The preliminary building permit is important in view of the procedures following significant financial contributions and investmens. Such document  provides grounds for the issue of a final building permit. The documents and plans submitted to apply for a preliminary permit can also be used to apply for the final permit. Every person is entitled to apply for a preliminary building permit, whether he or she is the owner of the plot or not. The consent of the real estate owner is not required. There might be situations prescribed by law, where a preliminary building permit is obligatory.

If the planned project is to be carried out on several separate plots with different evidence numbers, it might be necessary to obtain a permit to consolidate the plots. Such consolidation should not be underestimated from the point of view of the future costs: proceedings at the Hungarian Land Registry Office are charged on the basis of a single evidence number.

It is important to know that the construction can be carried out only on uncultivated plots (non-agricultural land). In order to obtain a land conversion permit, an application should be submitted to the Land Registry Office. The application shall state precise reasons for the change of land use. If the investment is to take place on an area bigger than 400 square meters, a soil conservation plan should be prepared.

The next step of the investment process is the preparation of the technical and construction documentation (e.g. construction plan, mechanical plan, electrical plan, fire plan, health and safety plan) and its submission to competent authorities, as well as the application for an environmental permit. This is followed by the application for a (final) building permit, which is done on a standard form and should be accompanied by the the full technical documentation. In order for the procedure to be a quick and efficient process, it is recommended to obtain a consent for the project from the neighbouring land owners before submitting an application to the Land Register Office. This way the appeal proceedings and deadlines can be ommitted, as long as there are no conflicting interests.

The construction works can begin only after the investor has obtained a building permit. It is obligatory to inform the construction inspection authorities at least 15 days before the works start.

During the construction works the investor may expect numerous inspections by the authorities. Inspectors will check compliance with the requirements arising under the provisions of law, regulations and permits. They will also verify the certificate of conformity of the products used in construction, check the application of health and safety standards, as well as the construction schedule. Non-compliance with the requirements may result in fine, or even suspension of the construction.

After the construction is completed, the investor shall apply for a certificate of occupancy authorization, and – in cases specified in the law – a permit for an establishment.

Budapest, April 2013
Bisztrai Law Firm

1. 1.        Az atipikus munkaviszonyok

Az új törvény külön fejezetcím alatt tárgyalja az atipikus munkaviszonyokat. Idetartozik többek közt a behívás alapján történő munkavégzés, mely esetben a legfeljebb 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló a feladatát a feladatok esedékességekor látja el. A munkára behívást legalább 3 nappal korábban közölni kell a munkavállalóval. Atipikus munkaviszony a munkakör megosztás is, melynek keretében a munkáltató több munkavállalót alkalmaz egy munkakörbe tartozó feladatok közös ellátására. A munkabér egyenlő arányban illeti meg a munkavallalókat, kivéve, ha együttesen ettől eltérően állapodnak meg. Újdonság a több munkáltató által létesített munkaviszony is, melynek lényege, hogy több munkáltató foglalkoztatja a munkavállalót egy munkakörbe tartozó feladatok ellátására.

1. 2.        Kárfelelősség

Az új Munka Törvénykönyve a polgárjogi szabályozás logikájához közelít, és ezzel a felek, azaz a munkáltató és a munkavállaló megállapodási szabadságát erősíti. A törvény több helyen is a munkáltató pozícióját erősítő szabályokat vezet be. Ide tartozik többek között az a rendelkezés, mely szerint a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére a kollektív szerződés vagy a munkaszerződés hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg, ami akár a munkavállaló egy havi alapbérének összegéig terjedő vagyoni hátrány is lehet.

Ugyancsak a munkáltató helyzetét erősítik a kárfelelősségre vonatkozó rendelkezések. A július 1-én életbe lépő szabályok szerint a munkavállalói kárfelelősség az eddiginél szigorúbb. A munkavállaló ugyanis 4 havi távolléti díjának összegével felel az általa gondatlanul okozott károkért, szemben a jelenlegi szabályok szerinti 1,5 havi átlagkeresetben maximalizált kártérítéssel. Ezzel együtt az új Munka Törvénykönyve több helyen korlátozza a munkáltató kártérítési felelősségét. Ilyen például az ellenőrzési kör hiányára vonatkozó kimentési ok, vagy az a szabály, mely szerint nem kell megtérítenie a munkáltatónak azt a kárt, amellyel kapcsolatosan bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható.

1. 3.        A munkaviszony megszüntetése és a nyugdíjazás előtt álló munkavállalók védelme

Az új Munka Törvénykönyvében jelentősen módosulnak a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok. Ezek alapján a  határozott idejű munkaviszonyt a munkavállaló is megszűntetheti felmondással. Eddig csak a munkáltató élhetett a rendes felmondás lehetőségével a határozott időre kötött munkaviszony esetében. A felmondásra ilyen esetben okot adhat a munkáltató részéről például a munkavállaló tartós alkalmatlansága, a munkavállaló részéről pedig az az eset, ha a munkaviszony fenntartása lehetetlen, vagy a körülményekre tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén is megváltozott jogkövetkezményekkel kell a feleknek számolniuk. Ilyen például az, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének a napján szűnik meg, és nem a jogellenességet megállapító ítélet jogerőre emelkedéskor. Ennek megfelelően a 2012. július 1-től a munkáltatónak nem kell az elmaradt munkabér megfizetnie a munkaügyi per időtartamára. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkavallót kártérítést illeti meg, melynek összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díját.

Az új törvényben is megmarad a ”védett kor” intézménye, amely munkajogi védelemben részesíti a munkavállalót az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben, azonban az erre vonatkozó szabályok pontosításra kerültek. Ennek megfelelően a védett korban lévő munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató csak abban az esetben szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal megszegi, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A védett korú munkavállaló képességeivel, vagy a munkáltató működésével kapcsolatos ok csak akkor szolgálhat a felmondás indokául, ha a munkáltatónál nincs másik, a munkavállalónak megfelelő betöltetlen pozíció, vagy az ilyen pozíció betöltésére vonatkozó ajánlatot a munkavállaló nem fogadja el.

1. 4.        Bírósági jogyakorlat az új Munka Törvénykönyv alkotásánál

A jogalkotó sok esetben a már létező bírósági gyakorlatot ültette át a jogszabályba. Erre jó példa az a szabály mely szerint a munkáltatói szabályzatot, mint a munkáltató által egyoldalúan megállapított szabályok összességét közöltnek kell tekintetni, amennyiben azt helyben szokásos és általában ismert módon teszi közzé a munkáltató. Ide tartozik az a megoldás is, amely külföldön történő munkavégzés esetén lehetővé teszi a munkabér külföldi devizában történő megállapítását és kifizetését.

1. 5.        A munka díjázása

A munkabérrel kapcsolatos újdonság az is, hogy az új szabályok alapján megszűnik az egységes minimálbér, a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira – ágazatok, régiók, és végzettség szerint – eltérő összegű minimálbért állapíthat meg. Ugyancsak rendeletben rögzítik majd a bruttó 300.000.- Ft alatt kereső munkavállalók esetén a munkabér emelés elvárt mértékét a munkabérek nettó értékének megőrzése érdekében.

1. 6.        A rendkívüli munkaidő

Az új Munka Törvénykönyve pontosítja a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályozást. Az eddig még hatályban lévo előírások szerint a rendkívüli munkaidő éves korlátja a teljes napi munkaidő esetében 200 óra, ez az új szabályok szerint viszont 250 órára emelkedett, amelyet kollektív szerződés 300 órára emelhet. Újdonság az, hogy a részmunkaidős munkavégzés, illetve határozott idejű munkaszerződés esetében, továbba abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött, a rendkívüli munkavégzés korlátját arányosan kell alkalmazni.

1. 7.        Versenytilalom

Az új Munka Törvénykönyve szerint a munkavállaló és munkáltató megállapodása alapján a munkavállaló legfejlebb a munkaviszony megszűnését követően két évig nem tanúsíthat a volt munkáltatójával szemben gazdasági érdékét sértő vagy veszélyeztető magatartást (az eddigi 3 éves periodushoz képest). Ezért a munkavállalót ellenértek illeti meg, amely nem lehet kevesebb, mint a munkavállaló azonos időszakra járó alapbérének egyharmada. Az új szabályoknak megfelően a munkavállaló elállhat a megállapodástól, ha a felek az elállás jogát a versenytilalmi megállapodásban rögzítették, továbbá akkor is, ha a munkavállaló azonnali hatályú felmondással szünteti meg a jogviszonyát.

1. 8.        Részmunkaidő a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadadság után

Az új Munka Törvénykönyve biztosítja gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadadságról visszatérő munkavállalónak azt a jogot, hogy az erre irányuló kérelmére a munkáltató részmunkaidőben köteles foglalkoztatni. Ez a kötelezettség a munkavállaló gyermekének legfeljebb 3 éves koráig áll fenn, kivéve, ha a felek hosszabb időtartamra állapodnak meg.

2012. július  hó

Bisztrai Ügyvédi Iroda