válasszon nyelvet: pl en de hu

Az új magyar polgári törvénykönyv


Hosszú ideig tartó előkészítő munka után az Országgyűlés elfogadta az új polgári törvénykönyvet, amely 2014. március 15. napján lép hatályba és leváltja a már több mint ötven éve – természetesen módosításokkal – hatályban lévő 1959. évi IV. törvényt. Az új törvény a jelenleg hatályos Ptk. szövegének körülbelül felét tartotta meg, és ennek megfelelően ugyanekkora részben megváltozott, vagy teljesen új tartalmat kapott.

A jövőre hatályba lépő törvény nyolc könyvből, és csaknem ezerhatszáz szakaszból áll, amely így – terjedelmét tekintve – majdnem kétszerese a jelenleg hatályos szabályozásnak. Ennek oka legfőképp, hogy a kódexbe belekerültek a családjog és a társasági jog anyagi szabályai is.

A következőkben – a teljesség igénye nélkül – az általunk legfontosabbnak tartott változásokra szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét.

A gazdasági társaságokat érintő szabályok az új Ptk. hatálybalépésével rugalmasabbá válnak azáltal, hogy törvény általános szabályként megengedi, hogy a gazdasági szereplők szabadon állapodjanak meg a tagok, részvényesek egymás közötti, illetve a társasághoz fűződő viszonyára, valamint a társaság szervezetére és működésére alkalmazandó szabályokról. Kivételt jelent ez alól, ha olyan módon térnek el a törvény szabályaitól, hogy az harmadik személyek jogait vagy érdekeit sérti, a kisebbségi tagok jogait csorbítja, vagy a törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A szemléletváltással a gazdasági társaságok sokkal nagyobb lehetőséget kapnak, hogy a társasági szerződést a saját viszonyaikhoz igazítsák.

Megváltozik a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozása is. Az új Ptk. tartalmazza – a jelenleg a csődtörvényben található szabályhoz hasonlóan – hogy a hitelezők a kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha bizonyítják, hogy a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket felróhatóan nem vette figyelembe. Az igényérvényesítésre a cég törlésétől számított egy éves jogvesztő határidőt biztosít a jogalkotó.

A hitelezők védelmét erősíti az új szabályozásban – többek között – az a rendelkezés is, amely korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetén lehetővé teszi a tag vagy részvényes részére történt jogosulatlan kifizetések visszakövetelését. A korábbi szabályozásban ez csak akkor volt lehetséges, ha a társaság bizonyítani tudta a tag illetve részvényes rosszhiszeműségét.

Fontos változás, hogy jogalkotó ismét felemeli a Kft. törzstőkéjének minimális mértékét a jelenlegi 500.000,- Ft-ról 3.000.000,- Ft-ra, amely szintén növelheti a hitelezők biztonságát.

Az új Ptk. kiegészíti a zálogjogi nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. A hatályba lépést követően a jogokat, illetve követeléseket terhelő zálogjog is bejegyzés-köteles lesz, és a nyilvántartás interneten keresztül bárki számára elérhetővé válik.

Újdonságként jelenik meg a törvényben a gyakorlatban már most is széles körben alkalmazott biztosíték, az ún. garanciaszerződés, amely – jogszabály szövege szerint – a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. Olyan új jogintézményről van szó tehát, amely – szemben a kezesség járulékos jellegével – a garantőr önálló kötelezettsége, és úgy működik majd, mint a mindennapi életben jelenleg is ismert bankgarancia, az eltéréssel, hogy – a fogyasztókat leszámítva – bárki vállalhat majd ilyen kötelezettséget, nem csak bank.

Fontosnak tartjuk annak kiemelését, hogy az új Ptk. szerint semmis az a szerződés, amely követelés biztosítása céljából tulajdonjog, jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítására irányul. Ezzel a rendelkezéssel az új törvény semmisé nyilvánítja összes ún. “fiduciárius” jellegű biztosítékot (pl. vételi jog, engedményezés), így a feleknek a jövőben nem lesz lehetősége biztosítéki céllal ilyen jogokat kikötni.

Újdonságként jelenik meg a szabályozásban – a hatályos magyar jogrendszerből sokak által hiányolt – sérelemdíj intézménye is, amely a személyiségi jogok megsértése esetén követelhető, és a károsultnak csak a jogsértés tényét kell bizonyítani. A sérelemdíj tehát attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. Az új jogintézmény bevezetésével megszűnik az ún. nem vagyoni kártérítés követelésének lehetősége.

A fentieken túl, olyan új – de a gyakorlatban már régóta használatos – szerződés-típusok is belekerültek a jövőre hatályba lépő szabályozásba, mint pl. a lízing-, vagy faktoring szerződések.

Kiemelésre tart számot az a tény is, hogy a jogalkotó az új kódexbe belefoglalta a telekkönyvi rendszer anyagi jogi szabályait, ugyanakkor nem valósult meg az a sokszor felvetődött elképzelés, hogy közvetlen bírói felügyelet alá kerüljön a teleknyilvántartás, továbbra is marad tehát a földhivatali rendszer.

2013. február hó
Bisztrai Ügyvédi Iroda